essső ahogy gaál noémi mondaná

kinézek az ablakon és azon morfondírozom hogy ki kéne rendelni magyarország összes óvodását és bölcsisét hogy üvöltve énekeljék el a süss fel nap kezdetű alap kertész nótát. mert ez már rohadtúl sok. rendben erősítésként mehet még az alsó tagozat is. a tea már kihült lehet melegíteni és közben a száz év magányra gondolok. hogy is volt? hét év eső folyamatosan?

évelők: minden két évnél tovább élő növényt évelőnek tekintünk DE a kertészek külön kategoriába sorolják a cserjéket és fákat mellyek fásszárúak és külön a lágyszárúakat. és ami még fontosabb az a telelése a növénynek. a kertészek által emlegetett évelők ugyan is a talaj alatt telelnek át többnyire. a felső része az egyedeknek elfagy elszárad és az élő részek a talajfelszín alá kerülnek. kivétel természetesen itt is van. ilyenek a szukkulens (pozsgás: kövirózsa varjuháj...)növények. DE általánosságban elmondható hogy az évelők fent elfagynak és talajfelszín alatt telelnek.
az évelőknek több csoportja van. ez függ a méretüktől ami lehet 1-2 cm magasságú -kiterjedésük pár tenyérnyitől több négyzetméterig- de akár több méteres is (fűfélék). függ a felhasználásuktól: sziklakerti évelők ágyásiak vízparti illetve vízi évelők árnyéki évelők. az évelő növény kategoria az ami roham tempóban felylődik a fajta választékuk szinte végtelen. itthon az utóbbi években kezdték el felfedezni az emberek természetesen ez a nagy átlagot jelenti. egy biztos az évelő használata a kertben egy szép kertben elengedhetetlen. egy kert az évelőkkel lesz igazán teljes. élettartalmuk a pár évtől az 5-10 évig terjed bár vannak hosszú életű cserjék de jellemzően nem hosszú életűek.

cserjék: minden olyan fásszárú növény mely a felszín fölött telel át. alakjuk általában gyökérnyaktól azonnal elágazik magyarán nincs törzsük ezt hívjuk bokor formának. neveléssel természetesen lehet törzset nevelni de alapban nem jellemző a cserjékre a törzs. a törzsnevelés történhet az elöbb említett kineveléssel illetve oltással szemzéssel amikor egy egyenes törzsre történik az elöbbi két művelet valamelyike. a cserjéknél is több magasság jellemző. alacsony közepes és magas. a pár cm-től a több méteresig ami már kissebb fa mérettel vetekszik. élettartalmuk 10-20 év lehet akár egy emberöltő is. természetesen a cserjék között is akadnak hosszú életű fajok (rózsák japánlilomok...)

fák: az első bejegyzésekben már tárgyaltam a fák tipusairól (ld. PF BF SF). a kategoriákat itt is a méret határozza meg elsőnek kis fa 15 méterig közepes fa 30 méterig nagy termetű fa 30 méter felett. sokan amikor fát keresnek mondják hogy nagy fa kell: 6-8 méter. nos az még a kis méretű kategoria. a fákat csoportosíthatjuk alak szerint oszlopos tojásdad gömb katlan forma... és rengeteg egyéb alapján de a fenti kettő talán a legfontosabb.
nagy vonalakban ennyit kell tudni a zárvatermő növények halmazairól a többi tudnivaló már mélyebb kifejtést igényel és ez terveim szerint menet közben lesz. kezdek lefáradni az írásban és szerintem olvasni is elég ennyit ebből a tömény... elméletből. azt hiszem búcsuzik a paraszt. üdvözlet. megyek komposztot pakolni.

vörös riasztás

az idei év időjárása érdekesen telik. persze lehet mondani hogy felmelegedés meg minden de szerintem máskor is volt már ennyire córesz csak éppen nem emlékszünk rá. az biztos hogy nem tipikus. most ezerrel kéne sütnie a Napnak kellemes szellő lengedezhetne de nem. mindegy nekem jó a hűvös esténként esős idő. a magamfajta paraszt most nem különösebben berzenkedik. bár a szél elmaradhatna. egy kis tea most pont jól jön és már nézem is a tennivalókat.

az előzőekben írtam hogy milyen osztályzás illetve milyen méret alapján vásárolhat az ember ha éppen növény kell neki. most kicsit beleásom magam milyen növénycsoportok is vannak. a szakmát nem űzöm olyan régen hellyel közzel tízenegykét éve (16 éve megszakításokkal) de arra rájöttem hogy a mi kis hazánk az tényleg a búza kukorica és jó esetben a szőlő országa. a magyar átlag kertkultúrája az majdnem a béka segge alatt van. az egy dolog hogy az emberek zömének nulla az izlése de az már a dúrva kategoriába tartozik hogy magát azt a pár növényt sem ismerik fel amit alapban fel kellene. szerencsére az emberek zöme hajlandó a tanulásra mert amint elkezdenek kerttel foglalkozni megjön az ihlet és a kedv. de sajnos az alapok amiket az általános iskolából gimnáziumból hozhatnának az valamilyen oknál fogva törlődik. lehet hogy az éretségi utáni stressz az ami után részleges amnéziában szenvedünk de sajnos a nagy többségre ez az állapot igazolható.

,, jó napot virágot szeretnék? ,,

,, milyet parancsol hölgyem úram? ,,

,, olyat amit nem kell kapálni permetezni itatni eteni sokat virágozzon örökzöld legyen mint amilyet olaszban láttam tudja az az izé... ,,

az ilyen és ehhez hasonló párbeszédek előfordulnak.

kezdjük azzal hogy a magyarok jelentős hányadának a virág a növényt magát jelenti.

virág... a virág az a szerve a fejlettebb növényeknek mely által az utódlásról fog gondoskodni. melyből a megtermékenyítést követően gyümölcs lesz melyben általában magvak minden autotróf szervezet alapja keletkezik. a virág maga az egy része a növénynek ugyan úgy mint a szára gyökere levele...

a kerti kultúrákban alapvetően a nyitvatermők és a zárvatermő növényeket vehetjük meg. természetesen ezeken kívül vannak egyszerűbb szervezetek is amik kivállóan díszithetik kertünket ilyenek a haraszt félék: páfrányok vagy még egyszerűbb szervezetek a mohák. első körben az egyik nagy csoporttal és legfejlettebb csoporttal a zárvatermőkkel kezdem. egynyáriak kétnyáriak évelők cserjék fák. ez a felsorolás a növények alakjára méretére élettartalmára vonatkozik elsődlegesen. a morfológiai értekezésbe nem megyek most bele mert az elég sok lenne és menet közben is lehet róla beszélni. bár! a morfológiai jegyek nagyon fontosak. ugyan is ez alapján különböztetjük meg a növényeket egymástól és ez a rendszertan alapja. ebbe sem merülök most bele pedig nagyon érdekes a téma... már akit érdekel.

egynyári: egyszerű. egy évet (ami kevesebb mint egy év) él a növény. kihajt hozza a szárat levelet virágot termést végül meghal. a díszkultúrában az egynyáriak sokat virágoznak kivétel azok a fajták amik a lombjukkal díszítenek. itthon sok növény egynyáriként funkcionál de ez nem jelenti feltétlenül hogy ténylegesen is egynyári. sok növény pl. bársonyvirág büdöske (tagetes ssp.) a mediteránumból származik. sok növény a trópusokról szőlővirág (begonia ssp.) elméletileg ha a telet kihagynánk vagy kizárnánk az életükből tovább lehetne őket menteni nevelni. elméletileg. gyakorlatilag tök felesleges. túlnyomó többsége hibrid így kódolva van a rövid életre. ráadásul randán is nézne ki egy év után. beöregszik felnyúrgul... a zöldségek zöme is egynyáriként használatos. kivétel ha magot akarunk fogni róluk. akkor kétnyáriként kell kezelni ahhoz hogy a második évben magot hozzon.

kétnyári: két ciklusban történik az élete ezen növényeknek de a díszkulturában lévők nem élnek két évig. annyi a dolog lényege hogy az előző évben kell elvetni a magját ahhoz hogy a következő év elején meginduljon török szegfű (dianthus barbatus). alapban a kétnyáriakat is egynyárinak tekintem. valakinek ez nem teszik... ami mindkét kategoriában fontos hogy ezen növények mind lágyszárúak. rendben fásodni fásodhat a száruk de az nem ugyan az mint egy normál cserjénél vagy fánál.

nos első nekifutásra ennyi. bár kinézek az ablakon és tényleg beigazolódik a vörös riasztás de nem akarok senkit tovább terhelni. a paraszt most el megy enni. mert az jó!

a macska egy rohadt gyilkos állat

az idő kellemes. már túlon túl is az. a nap szétsüti a retinát lassan csak napszemüveggel létezhet az ember. megittam a teámat kimentem gyomlálni kicsit mert egy parasztnak azt is kell és közben valami furcsa hideg nyirkos masszába nyúltam bele. először azt hittem hogy összeragadt falevél tömeg. nem. nem az volt. egy halott madárfióka. szétmarcangolva. kieshetett a fészekből és az arra járó pablo fedőnevű kandur intézhette el. arra már nem volt képes hogy meg is egye mindössze széttrancsírozta. rohadt tápos dög. nem igazán szívlelem a macskákat. ők azok a szükséges rossz ami az egerek miatt kell. időnként kifoghat az ember egy-egy remek példányt de ez igen ritka és általában hamar el is pusztulnak.

az előzőekben beszéltem a méretekről hogy az árudákban miképpen vannak a méretezések. a konténeres dolognál kifelejtetem hogy a szám a K után természetesen a litert adja meg. bár szerintem ez logikus. a következő jelölések mellyekkel már ritkábban találkozik az ember de előfordulhat az a BF SF PF... a BF bokorfa az SF sorfa a PF parkfa jelölést takar. a három fatipus habitust jelöl bár nem az egyed tényleges habitusát hanem az éppen kapható egyed habitusát. magyarán:

a BF annyit tesz hogy a gyökérnyak felett egyből elágazás van nincs törzse a fának így bokrosan fog fejlődni. mivel fáról van szó ezért kis termetre ne számítsunk.

az SF a törzsmagasságra utal. a törzs itt általában 2-2.2 méter és innen indul el a lombkorona. ez az utcai kiültetés miatt érdekes hogy az autoforgalom ne kaszálja el a lombot illetve a gyalogos forgalom se fejelje le az alsó ágat.

a PF alacsonyabbról indul mint az SF. itt nem probléma ha alacsonyabbról indul az első ágelágazás. van tere nőni a fának mehet jobbra balra minden irányba ilyenkor a rendes habitusában tud kifejlődni a növény.

habitus-habitus. nem jelent mást mint magát az alakot. minden növénynek független hogy lágy vagy fásszárú van egy jellegzetes alakja. lehet arról vitázni hogy ez valójában milyen de az alakot többnyire a növény középkorára értjük. természetesn fiatal korában más a formája egy egyednek és más idős korában. a köztes állapot az ami egy díszkert kulturában érdekes. a fiatal alak 1-2 vagy fák esetében pár tíz év alatt veszik le és következik a középkor. mielött időskori alakba lépne a növény jöhet a metszés de ez már egy másik téma. és ilyenkor jöhetnek a de meg izé hozék. természetesen van eset amikor a kertész direkt az időskori alakra kezd el gyúrni de ez megint egy másik téma. ennyi volt a mai napon. a paraszt erejét kiszívta a Nap lehet hogy egy napszúrást is beszedtem meg az a szerencsétlen fióka tetem. elég kaland egy napra. mindenkinek további jó szórakozást. hali

eső után

végre alább maradt az a csúnya sok eső. a paraszt azért vicsorog mert nincs eső utána meg azért mert van. az állandó dillema miből mennyi? a nap kisütött munka hegyekben. teázásra nincs sok idő. bosszantó amikor az ember a betervezett fűnyírást akarja kivitelezni és akkor szakad le az ég... két hétig... de most ennek egy ideig vége. vége?

tegnap kirongyoltam és lefújtam a bodzát mert vastagon fekete répalevél tetves volt. ha már permeteztem nyomta a koktélba egy kis gomba elleni szérumot is és a rózsákon is végig mentem. ami biztos hogy a gombáknak ez a nedves árnyékos nem túl meleg idő teljesen kedvez így fegyverbe paraszt nyomd a kemikáliát. igen ez egy ilyen műfaj. hallom a fikázó hangokat amint mondják hogy biócucc biószemlélet... az a rossz hírem van hogy a díszkert nem különösebben vezethető hosszabb távon bió szemlélettel. természetesen szigorúan tilos átlendülni a ló másik oldalára de időnként be kell vetni a nehéztüzérséget. de csak a mértékletesség elvén! és természetesen nem atomot kell használni azonnal ha éppen egy kis kaliberű anyag is alkalmazható. a korokozók és kártevők rezisztencia kialakulása miatt fontos a szerek gyengébb alkalmazása és a szerrotáció mely több féle szer használatát jelenti. ami akuttá válik az a szivarfa főként a gömbszivar (Catalpa big. Nana) lisztharmat gomba elleni védekezés. most még kezelhető a dolog. a szemét kis gombaspóra már ott figyel hogy beinduljon a fiatal leveleken. ez a betegség állítólag amerikából importálódott... minden esetre most el lehet kapni a frakját. a legjobb természetesen a februári lemosó permetezés utána pedig a kis levél állapotban lévő fújás de még most sem késő lépni. amint beindúl a növekedés és elmarad a védekezés a gomba egyre inkább terrort ölt és a végén szép fehérre festi a fa lombját. úgyhogy szivarfa tulajdonosok hajrá! a korai juhar vörös levelű (Acer platanoides Crimson King, Fasens Black, Crimson Sentry...) változata is veszélyben van így azt is érdemes megfújni. általában most a nyitott szem használata fokozott mert kevés olyan növény van aminek ne lenne valami baja. ott vannak a meztelen csigák az árnylilomok mint salátás kert bevonza őket. a lombjuk alatt kivállóan elrejtőznek elhesszölnek éjszaka pedig jöhet a tivornya. szex zaba... rakenrol?... írtani őket! a házasokat nem bántjuk. bár azok is rágnak de hát ők mégis csak... BIGA CSIGA ÉS BATKA MANÓ ha értitek. most ennyit a paraszttól sok a munka menni kell dolgozni. mindenkinek SFORZA!!!

teázunk, tervezzünk

megint egy szutyok nap. megint tea citrom méz cukor. csak mézzel inni teát nem éppen olcsó dolog. érdekesek azok az emberek akik a teát magában isszák. időnként engem is elkap ez a hangulat de az édes íz hatalma hamar felülkerekedik bennem.

az előző bejegyzésben az árudában található növények nem különösebben bonyolult jelrendszerét kezdtem taglalni. a méretezésről esett szó. illetve a gyökér körüli fogalmakat írtam le. FL DL K SZGY... amire nem tértem ki de most megteszem az egy érdekes fogalom. az iskolázás. időnként a jelölő szalagokon feltünteik 2xi 3xi... stb. jellemzően ez a két forma fordul elő. az iskolázás annyit tesz hogy a növény hányszor volt áttelepítve amíg az árudába ért. a termesztő bizonyos időközönként kiássa az egyedet és vagy helyben hagyja ilyenkor csak körbeszurják a növényt vagy áthelyezi egy másik területre ez a sürübben előforduló eset. miért is? a növényeket két fő szempont miatt iskolázzák: értékük miatt illetve a termesztő területen történő táblaürítés miatt (ld. később mit is jelent ez). a növények növekednek ami nem csak felül történik meg hanem kőkeményen alul is. azért hogy a növény kellő mennyiségű gyökérrel legyen kiszedve hogy a lomb/gyökér arány a lehető legközelebb álljon egymáshoz muszály megvágni a gyökereket. az iskolázás általában három maximum öt évenként történik meg. természetesen vannak spéci esetek amikor az iskolázás a beültetéstől számmítva több tíz év is lehet de ez ritka. ilyen az amikor az olaszok egy több száz éves olajfát kezdenek el iskolázni. az adott olajfa lehet hogy elötte még soha nem volt kiszedve de eljön az idő hogy pénzt akarnak csinálni belőle. mit tesznek hát az olaszok? erősen megmetszik az egyedet brutál módon tulajdonképpen csak a váz ágak maradnak és el kezdik körbeárkolni a fát. (gyökér/lomb arány) kiemelt ágyásba teszik melyet általában kövekkel rakna körbe. visszatérve az iskolázáshoz a technikája egyszerű: a törzstől nem messze minél több gyökeret kell kiszedni gömb formában. ezt csinálják erre a célra szolgáló kanalazó géppel de lehet kézzel is ilyenkor jön elő az elöbb említett körbeárkolás. a gépi kiszedés kb. 120 cm-ig megy affölött vagy kézzel szednek vagy kis árokásó géppel árkolnak. a kézi kiszedés akkor is előtérbe kerül ha nem lehet hozzáférni géppel a növényhez ami időnként előfordul. ezt a nem túl bonyolult de annál inkább kemény műveletet otthon is el lehet végezni. ennek technikáját késöbb kívánom leírni. mindenképpen fontos megemlíteni hogy egy tisztességes iskolázásnál a gyökér mellett a növény lombját is erősen meg kell vágni. ez a lombosoknál könyebb a fenyőknél már nehezebb feladat.
a szám ami az xi elött van az egyszerűen az isklázások számát jelöli. 1xi nincs. 2xi kettő 3xi háromszori kiszedést jelent. a német rendszerben a kis konténerből kitelepített csemetét is iskolázásnak veszi így az elméletileg egyszer iskolázott növény. magyaroszágon is kezdik átvenni. mit érdemes iskolázni? természetesen az értékes növényeket azokat a növényeket amiket lehet(!) iskolázni. ugyan is nem minden növény tűri a kiásást. pl: körte aminek karószerű gyökere van. eleve körtét FL-ként venni is kockázatos. -arról is érdemes értekezni hogy melyik az a növény amit nem szabad FL-ként megvenni csak szigorúan konténeresként.- egyszóval minél több szám van az xi után annál többször volt a növény kiszedve így annál komolyabb a gyökérzet az adott földlabdában. ez temészetesn megemeli az árakat is. időnként csodálkozik a civil ami nem is rendkívüli hogy két azonos méretű növény között miért van komolyabb ár eltérés. ilyenkor érdemes megnézni hogy fel van e tüntetve az iskolázás ha nincs esetleg rá lehet kérdezni a kertésznél hogy volt e és hogy hányszor volt. -leginkább a nagyobb méretű növényeknél fontos ez a kérdés. ha valami szép nagy és emellett olcsó is az már kockázatos lehet főleg ha nem volt megdarálva a lombja.- ha tud rá válaszolni ok. ha nem sőt azt sem tudja miről van szó akkor az nem kertész csak valami segéd vagy villanyszerelőből átkeresztelkedett zugvalami. az iskolázás fogalmáról tömören ennyit. a kézimunka részét egyszer tervem van leírni. nem különösebben bonyolult a dolog de azért vannak trükkök és szabályok amiket érdemes lehet betartani. nos a paraszt most érzékeny búcsút int. hal.

tea bent, vihar kint

kint szutyok szeles idő tombol. mit tehet az ember? teát szürcsöl és tervezget. nézhetnénk mónika showt is de azt azért ne. az öregedéssel így is csökken az agysejtek száma nem kell ezt pluszban fokozni.

amikor kerti növényeket vásárol az ember összeszedve a gondolatokat kiválasztja a szeretem nem szeretem növényeket. és természetesen vannak azok a növények amiket szerelem első látásra vesz meg. ezek vagy működnek vagy lassú halálra vannak itélve. jobb esetben elajándékozzák... a fajta választás természetesen a legfontosabb ám ma mégis a második legfontosabb dologra térek ki. a méret a lényeg. gyakran találkozom kertészekkel civilekkel akik listát lobogtatva jönnek. jobb esetben a latin név alapján keresnek növényt -a gáz az amikor a magyar nevet írják csak fel gondolva hogy az a kereséskor megkönnyíti az ember dolgát. francot könnyíti meg. egy fontos dolog! az ember mindig a latin nevet jegyezze meg és írja fel. mind a kertésznek könyebb mind a későbbi keresést könnyíti meg az embernek. a latin név a tudományos név mellyel egy külföldi könyvben vagy interneten keresztül is boldogulhatunk. magyar névvel aligha. ráadásul egy latin nevű növénynek lehet húsz féle magyar megfelelője is népies városias stb.- ami viszont általában mindig hiányzik az a méret. mekkora növényt akarunk venni a pénzünkért. általános hiba árajánlat kérésnél hogy nem tüntetik fel a méreteket. nem mindegy hogy az egyik helyen x forintú növény ekkora vagy akkora.
az árudákban általában szalaggal táblával matricával jelölik a növény tudományos nevét sokszor a magyar nevet is az árát és a méretét. a számokkal nem lehet gond. elemiben mindenki megtanulta a számok értelmezését. a 40 az negyven, a 60 az hatvan... a cm sem lehet gond bár azt nem jellemző hogy a jelölő szalagon feltüntessék. 40/60 inkább előfordul cm nem. és akkor elérkeztünk az első kvízhez. mit is jelenthet a 40/60 ez egy mérettartomány melybe egy adott egyed csoport beleesik. mivel a növény nem cd dvd hanem élő organizmus mely élete végéig növekszik emiatt a termesztők méret kategoriákba sorolják az egyedeket. 40/60 a negyven és hatvan centi közé eső egyedek egy csoportja. amikor a civil ezt látja az nem a végleges méretet jelenti... időnként vannak emberek akik ezt megkérdezik. az árú esetében mérhetjük az egyed adott magasságát illetve a fák esetében a törzs kerületét. a törzs kerülete nem átmérőben értendő hanem kerületben. a sorfákat 1 méteres magasságban mért kerülettel jellemezzük. 16/18-as fa 16-18 cm jelent egy méteres magasságban. az már elég combos.
következő fontos információ a megvásárolandó növények tipusa. jelen esetben nem a botanika besorolást értem. a növényeket három féle módon vásárolhatjuk meg. SZGY szabadgyökerű FL földlabdás K konténeres módon. a szabadgyökerű növények szegmense igen kicsi és erőteljesen korlátozódik a tavasz elejére és az ősz végére. rövid időszak áll a civil rendelkezésére hogy ezen egyedeket el tudja ültetni. többnyire gyümölcsfákat lehet még így kapni illetve rózsát és fagyalt (ligustrumot). a magyar árudákban jelentős a földlabdás növények aránya. az ültetési idő lényegesen kitolódik az elözőhöz képest egyedül az aszályos időszakban kockázatos az ilyen jellegű növények telepítése. a hatvanas évektől kezdett megindulni fokozatosan a konténeres növények kereskedelme. ebben az esetben a növény gyökérzete -tisztességes esetben- 100% így mindenféle károsodás nélkül kiültethető bármikor a telet leszámítva. télen mikor át van fagyva a talaj nem ültetünk. pihenünk és tervezünk. a konténeres növények magyarán a kertészeti növények csúcsa. általában legalább 20, 30%-al költségesebbek a földlabdás növényeknél. DE ez nem jelenti azt hogy a FL növények rosszabbak lennének. normál ültetési időben kivállóan telepíthetők. a tény azonban az hogy a konténeres növény esetében az egyed akár az ültetés évében is már komoly fejlődést tanusít míg a földlabdás növények zöménél ez a fejlődés visszavetett a gyökérregenerálódás miatt. a konténeres növények mérete ellenben behatásolt. a legnagyobb konténerek több száz literesek is lehetnek de a nagyobb méretű fákat már inkább FL-ként értékesítik. könyebb a szállítás a konténerek behatárolt méretei szintén meghatározzák a nagyobb növények kiszedését. és ami biztos egy nagyobb konténerű növény elültetése kissé bonyolultabb mint egy FL-é. kiszedni a konténerből úgy hogy az ágrendszer ne törjön... kissé nehézkes bár vannak technikák. a FL növények egyik mellék ága DL drótlabdás növények mellyek span dróttal vannak abroncsolva vagy speciális drótkosárba vannak téve. ez tartja össze a gyökérzetet illetve a juta zsákot. bizonyos méret felett elengedhetetlen. jutazsák! a FL növényeket jutazsákba varják magyarországon. a hollandoknál speciálisan lebomló műanyag zsákot használnak. az a tipusú zsák kb 2 év alatt bomlik le. a jutazsák ideális körülmények között 2-3 hónap. állandó kérdés az hogy ültetésnél le kell a szedni a jutazsákot. két dologtól függ. ha FL masszív agyag de legalább is nem esik szét nem olyan mint egy heregolyó akkor le lehet szedni akit zavar. ha puha omlós akkor ne szedjük le. ami biztos ha rajta hagyjuk akkor nem lehet nagy dráma. a műanyaggal vart zsákoknál a várrást szét kell vagdosni hogy később ne nőjön bele se a gyökér se a törzse a növénynek. szétvágja az edénynyalábokat és az pusztuláshoz vezethet. a műanyagnak kell pár ezer év mire lebomlik... egyenlőre ennyi így is bővebbre sikerült, mint ahogy teveztem... de mint tudjátok én csak egy paraszt vagyok. no hal

a kezdet...

esős szutykos idő. a májusi eső aranyat ér de jóbol is megárt a sok. a fentieknek üzenem kérem hagyják abba. kertész fejjel tudom értékelni az esőt de amikor dolga van kint az embernek akkor nem akar különösebben két perc alatt szétázva munkát végezni. sok jó embernek van ilyenkor olyan szövege hogy legalább nem kell öntözni. ja. azt biztosan nem kell... a fű legalább ilyenkor szép. anglia jut eszembe a maga 200 éves és még annál is idősebb gyepjeivel. ilyenkor megértheti az ember hogy miért is szép ott a fű. nálunk pedig miért annyira randa. amikor csesznek az emberek öntözni kánikulában kiég a fű. gyakori megkeresés: ajánljunk olyan fűvet amit nem kell öntözni... minden fűvet kell öntözni. vannak fű fajták amik hosszabb ideig kibírják öntözés nélkül de azok sem a végtelenségig. ooo ja a fű már csak ilyen. sekély a gyökere emiatt jobban ki van téve az elemeknek. másik kérés a fűvekkel kapcsolatban hogy ne kelljen nyírni. természetesen a kérés vicces formában van előadva. anyád akkor mi a francnak akarsz egyáltalán fűvet. a fűben az a jó hogy zöld mely kellemes a szemnek hogy nő mellyet le kell nyírni és általában lágy a tapintása amin mezitláb végig menve kisebb fajta terápiás kezelés. aki nem érti meg hogy a szép fűért meg kell dolgozni az ne tartson fűvet. nos aki esetleg majd betévedne erre a blogra az érezheti majd a némi mizantrópiát az írásomból. a kertészek főként a jó kertészek zöme ilyen. egyszerűen nem szertjük általában hosszabb távon az embereket. de legalább őszinték vagyunk. szerintem első nekifutásra ennyi. és hogy flavius vespassianus szavaival éljek: én csak egy paraszt vagyok, no hal...