megint egy szutyok nap. megint tea citrom méz cukor. csak mézzel inni teát nem éppen olcsó dolog. érdekesek azok az emberek akik a teát magában isszák. időnként engem is elkap ez a hangulat de az édes íz hatalma hamar felülkerekedik bennem.
az előző bejegyzésben az árudában található növények nem különösebben bonyolult jelrendszerét kezdtem taglalni. a méretezésről esett szó. illetve a gyökér körüli fogalmakat írtam le. FL DL K SZGY... amire nem tértem ki de most megteszem az egy érdekes fogalom. az iskolázás. időnként a jelölő szalagokon feltünteik 2xi 3xi... stb. jellemzően ez a két forma fordul elő. az iskolázás annyit tesz hogy a növény hányszor volt áttelepítve amíg az árudába ért. a termesztő bizonyos időközönként kiássa az egyedet és vagy helyben hagyja ilyenkor csak körbeszurják a növényt vagy áthelyezi egy másik területre ez a sürübben előforduló eset. miért is? a növényeket két fő szempont miatt iskolázzák: értékük miatt illetve a termesztő területen történő táblaürítés miatt (ld. később mit is jelent ez). a növények növekednek ami nem csak felül történik meg hanem kőkeményen alul is. azért hogy a növény kellő mennyiségű gyökérrel legyen kiszedve hogy a lomb/gyökér arány a lehető legközelebb álljon egymáshoz muszály megvágni a gyökereket. az iskolázás általában három maximum öt évenként történik meg. természetesen vannak spéci esetek amikor az iskolázás a beültetéstől számmítva több tíz év is lehet de ez ritka. ilyen az amikor az olaszok egy több száz éves olajfát kezdenek el iskolázni. az adott olajfa lehet hogy elötte még soha nem volt kiszedve de eljön az idő hogy pénzt akarnak csinálni belőle. mit tesznek hát az olaszok? erősen megmetszik az egyedet brutál módon tulajdonképpen csak a váz ágak maradnak és el kezdik körbeárkolni a fát. (gyökér/lomb arány) kiemelt ágyásba teszik melyet általában kövekkel rakna körbe. visszatérve az iskolázáshoz a technikája egyszerű: a törzstől nem messze minél több gyökeret kell kiszedni gömb formában. ezt csinálják erre a célra szolgáló kanalazó géppel de lehet kézzel is ilyenkor jön elő az elöbb említett körbeárkolás. a gépi kiszedés kb. 120 cm-ig megy affölött vagy kézzel szednek vagy kis árokásó géppel árkolnak. a kézi kiszedés akkor is előtérbe kerül ha nem lehet hozzáférni géppel a növényhez ami időnként előfordul. ezt a nem túl bonyolult de annál inkább kemény műveletet otthon is el lehet végezni. ennek technikáját késöbb kívánom leírni. mindenképpen fontos megemlíteni hogy egy tisztességes iskolázásnál a gyökér mellett a növény lombját is erősen meg kell vágni. ez a lombosoknál könyebb a fenyőknél már nehezebb feladat.
a szám ami az xi elött van az egyszerűen az isklázások számát jelöli. 1xi nincs. 2xi kettő 3xi háromszori kiszedést jelent. a német rendszerben a kis konténerből kitelepített csemetét is iskolázásnak veszi így az elméletileg egyszer iskolázott növény. magyaroszágon is kezdik átvenni. mit érdemes iskolázni? természetesen az értékes növényeket azokat a növényeket amiket lehet(!) iskolázni. ugyan is nem minden növény tűri a kiásást. pl: körte aminek karószerű gyökere van. eleve körtét FL-ként venni is kockázatos. -arról is érdemes értekezni hogy melyik az a növény amit nem szabad FL-ként megvenni csak szigorúan konténeresként.- egyszóval minél több szám van az xi után annál többször volt a növény kiszedve így annál komolyabb a gyökérzet az adott földlabdában. ez temészetesn megemeli az árakat is. időnként csodálkozik a civil ami nem is rendkívüli hogy két azonos méretű növény között miért van komolyabb ár eltérés. ilyenkor érdemes megnézni hogy fel van e tüntetve az iskolázás ha nincs esetleg rá lehet kérdezni a kertésznél hogy volt e és hogy hányszor volt. -leginkább a nagyobb méretű növényeknél fontos ez a kérdés. ha valami szép nagy és emellett olcsó is az már kockázatos lehet főleg ha nem volt megdarálva a lombja.- ha tud rá válaszolni ok. ha nem sőt azt sem tudja miről van szó akkor az nem kertész csak valami segéd vagy villanyszerelőből átkeresztelkedett zugvalami. az iskolázás fogalmáról tömören ennyit. a kézimunka részét egyszer tervem van leírni. nem különösebben bonyolult a dolog de azért vannak trükkök és szabályok amiket érdemes lehet betartani. nos a paraszt most érzékeny búcsút int. hal.
az előző bejegyzésben az árudában található növények nem különösebben bonyolult jelrendszerét kezdtem taglalni. a méretezésről esett szó. illetve a gyökér körüli fogalmakat írtam le. FL DL K SZGY... amire nem tértem ki de most megteszem az egy érdekes fogalom. az iskolázás. időnként a jelölő szalagokon feltünteik 2xi 3xi... stb. jellemzően ez a két forma fordul elő. az iskolázás annyit tesz hogy a növény hányszor volt áttelepítve amíg az árudába ért. a termesztő bizonyos időközönként kiássa az egyedet és vagy helyben hagyja ilyenkor csak körbeszurják a növényt vagy áthelyezi egy másik területre ez a sürübben előforduló eset. miért is? a növényeket két fő szempont miatt iskolázzák: értékük miatt illetve a termesztő területen történő táblaürítés miatt (ld. később mit is jelent ez). a növények növekednek ami nem csak felül történik meg hanem kőkeményen alul is. azért hogy a növény kellő mennyiségű gyökérrel legyen kiszedve hogy a lomb/gyökér arány a lehető legközelebb álljon egymáshoz muszály megvágni a gyökereket. az iskolázás általában három maximum öt évenként történik meg. természetesen vannak spéci esetek amikor az iskolázás a beültetéstől számmítva több tíz év is lehet de ez ritka. ilyen az amikor az olaszok egy több száz éves olajfát kezdenek el iskolázni. az adott olajfa lehet hogy elötte még soha nem volt kiszedve de eljön az idő hogy pénzt akarnak csinálni belőle. mit tesznek hát az olaszok? erősen megmetszik az egyedet brutál módon tulajdonképpen csak a váz ágak maradnak és el kezdik körbeárkolni a fát. (gyökér/lomb arány) kiemelt ágyásba teszik melyet általában kövekkel rakna körbe. visszatérve az iskolázáshoz a technikája egyszerű: a törzstől nem messze minél több gyökeret kell kiszedni gömb formában. ezt csinálják erre a célra szolgáló kanalazó géppel de lehet kézzel is ilyenkor jön elő az elöbb említett körbeárkolás. a gépi kiszedés kb. 120 cm-ig megy affölött vagy kézzel szednek vagy kis árokásó géppel árkolnak. a kézi kiszedés akkor is előtérbe kerül ha nem lehet hozzáférni géppel a növényhez ami időnként előfordul. ezt a nem túl bonyolult de annál inkább kemény műveletet otthon is el lehet végezni. ennek technikáját késöbb kívánom leírni. mindenképpen fontos megemlíteni hogy egy tisztességes iskolázásnál a gyökér mellett a növény lombját is erősen meg kell vágni. ez a lombosoknál könyebb a fenyőknél már nehezebb feladat.
a szám ami az xi elött van az egyszerűen az isklázások számát jelöli. 1xi nincs. 2xi kettő 3xi háromszori kiszedést jelent. a német rendszerben a kis konténerből kitelepített csemetét is iskolázásnak veszi így az elméletileg egyszer iskolázott növény. magyaroszágon is kezdik átvenni. mit érdemes iskolázni? természetesen az értékes növényeket azokat a növényeket amiket lehet(!) iskolázni. ugyan is nem minden növény tűri a kiásást. pl: körte aminek karószerű gyökere van. eleve körtét FL-ként venni is kockázatos. -arról is érdemes értekezni hogy melyik az a növény amit nem szabad FL-ként megvenni csak szigorúan konténeresként.- egyszóval minél több szám van az xi után annál többször volt a növény kiszedve így annál komolyabb a gyökérzet az adott földlabdában. ez temészetesn megemeli az árakat is. időnként csodálkozik a civil ami nem is rendkívüli hogy két azonos méretű növény között miért van komolyabb ár eltérés. ilyenkor érdemes megnézni hogy fel van e tüntetve az iskolázás ha nincs esetleg rá lehet kérdezni a kertésznél hogy volt e és hogy hányszor volt. -leginkább a nagyobb méretű növényeknél fontos ez a kérdés. ha valami szép nagy és emellett olcsó is az már kockázatos lehet főleg ha nem volt megdarálva a lombja.- ha tud rá válaszolni ok. ha nem sőt azt sem tudja miről van szó akkor az nem kertész csak valami segéd vagy villanyszerelőből átkeresztelkedett zugvalami. az iskolázás fogalmáról tömören ennyit. a kézimunka részét egyszer tervem van leírni. nem különösebben bonyolult a dolog de azért vannak trükkök és szabályok amiket érdemes lehet betartani. nos a paraszt most érzékeny búcsút int. hal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése