esőben álmos az ember...

nem különösebben erőltettem meg magamat és mégis annyira be vagyok kábítva mintha egész nap szenet pakoltam volna. a kismacsok fejlődnek a csirkék harapnak a halak időnként döglenek a nyulak. nyulak nincsennek (kac). a mai tea adag megvolt. erős is a csontom az évek hosszú sora amióta teát iszom meghozta gyümölcsét. testem váza acél. ismerős bent volt konstatálta hogy a jákó papagáj ami a jó múltkorában repült be hozzánk rendben felylődik. nincs gond. bizony lassan négy hete nem mindennapi eseménynek lehettünk tanui. egy korrekt kissé leharcolt jákó repült be hozzánk. a madárról tudni kell -aki nem ismerné- hogy a világ egyik leginteligensebb állata pedig madár. az inteligenciája a főemlösökével vetekszik.

kötött talajok: ide az agyag talajokat soroljuk. az agyagnak rengeteg tipusa létezik erről a fazekasok tégla égetők sokat tudnának mesélni. amerikában külön szakfolyóirat van az agyagokról agyagásványokról. amit tudni kell alapban hogy az agyag szemcse a legkisebb szemcse méret. a legnagyobb a kavics utána a homok... azután az agyag. nagyon pici és még annál is kisebb méretről beszélünk. ezek az apró szemcsék kivállóan tudnak egymáshoz tapadni emiatt állnak össze tömbbé. nem akarok talajtani magyarázkodásba belemenni akit érdekel a téma ezen része az nézzen utána. ami viszont karcintva fontos hogy az agyagok rengeteg ásványi anyagot tartalmazhatnak. ez függ a minőségüktől. ismeri mindenki a zacskós virágföldet mint produktumot. a komoly cégek akik nem olcsó teszkós áron árulják portékájukat azok nagy hangsúlyt fektetnek a minőségre. ezek a földkeverékek többnyire tőzeg alapúak a jó szerkezet és jó víztartás miatt. ám ezek a földek agyag örleményt is tartalmaznak ami ugyan százalék arányban nem sok mégis fontos alkotó eleme a földkeveréknek. a drága föld drága agyagot is tartalmaz. itt feltételezhető hogy az adott agyagnak magas az ásványi anyagtartalma.
vissza az agyaghoz. amit mindenki tud hogy az agyag nehezen ásható. kiszáradva kemény vízesen tapad és talán rosszabb mint szárazon. itt fontos megemlíteni hogy az agyagnak jó a vízfelvevő képessége. ami viszont alacsony általában egy kötött agyagos talajon az a szervesanyag mennyiség. magyarán az agyagos talaj jó is meg nem teljesen jó is. ami mindenképpen rossz benne hogy komoly esőzéseknél megáll a víz és lassú a víz elszivárgása. a kapillárisok a talajban kicsik nem levegős a szerkezete emiatt és a lassú vízleadás miatt nagy vízmennyiség esetén könnyen levegőtlenné válik így befulladhat a növény. száraz aszályos időben ellenben kiválló vízmegtartó képessége miatt a növények hosszabb ideig biztonságosabban felylődhetnek benne öntözés nélül is. amikor telepítés zajlik mindenképpen komolyabb gödröt kell ásni és a beültetett növény gyökere köré morzsalékos szerkezetű földet kell bedolgozni. magyarán a helyi agyagföldet kell keverni adalékanyagokkal. mindenképpen ajánlott a komposzt a szálas szerkezetű tőzeg -bár ez pH modosító de általában nem számít. a dísznövények zöme savanyú talajt igényel- illetve a komposztált trágya. ha a komposztált trágya kellően komposztált mint azt a neve is mutatja nincs büdös szaga föld állagú akkor a sótartalom is alacsony lehet így nem kell tartani attól hogy elkeverve ugyan de a friss gyökérrel érintkezve megégeti a növényt. ha ezeket és esetleg más adalék anyagokat bekeverünk az agyagos talaj mellé tapasztaljuk hogy nagyságrendekkel jobb szerkezetű földet kaptunk mint ami volt. a frissen ültetett növények gyökere így nem egyből betonfalba ütközve kell hogy megküzdjön ahhoz hogy belenője magát a helyi földbe hanem először egy pihe puha paplanba fut bele ami mindenképpen jobb a számára mint a betonfalas történet. alapjában véve az agyag nem rossz találmány nem kell beparázni ha ilyen jellegű föld van a telkünkön. ami biztos hogy komolyabb ültetési munkát igényel az ilyen föld. hosszabb távon viszont jobb mint a homok talajok. amit még mindenképpen meg kell említenem az-az agyagra ráhordott ,,termőföld,,. egyik kérdésemre: milyen föld van otthon? gyakori válasz: hozzatunk nagyon jó fekete föld. ez mind nagyon szép és jó a színe is remek de ami NAGYON FONTOS hogy a bevitt földet mindenképpen dolgozzuk össze a talaj felszínen. ha ezt nem tesszük meg akkor az adott vastagságú réteg alatt egy kiválló vízzáró réteget képzünk és ez rengeteg sekély gyökeresedésű növény számára pl: fűfélék (gyep) nem lesz kedvező. tapasztaltam olyan problémát hogy a frissen lerakott gyepszőnyeg alatt vékony réteg behordott föld volt alatta pedig a helyi agyag és a két komponens nem volt összedolgozva. komolyabb esőnél a fű gyökere merő mocsárban állt így elkezdett kirohadni később gombásodni. fontos tehát hogy a behordott földet keverjük a felszíni agyaggal amilyen mélyen csak lehet.
röviden velősen most ennyit kívántam megejteni a témáról. menet közben jön még ami eszembe jut. következő bejegyzésben a legjobb földszerkezettel foglalkozom a középkötött talajokkal. a paraszt megéhezett és még villanyt is kéne szerlnie így most lelépek. no meg eleget is írtam. hali

esik piszkosul az eső...

...mindig esik mocskosul esik rémesen esik őrület ennyi eső (pa-pa-pa-paré-raram). valahogy így énekelte kern andrás és tényleg. az ember már röhög magán és a kis nyomorán bemegy a fedett helyre iszik egy kis teát. ma nem tettem bele elég citromot nem is lett olyan jó. elnézem pablo utódait amint jól megszerkesztett formájukkal a fedett helyen küzdenek egymással. minden kismacs jól formatervezett és kivitelezett leendő harci gépezet. nem kell valakinek négy cini gyilkos?

talaj. föld. mi is a különbség a kettő között mert hogy van az biztos. annak idején a tanulmányomban valami olyasmi állt hogy a talaj az a felszínen lévő vékony termőréteg mely tulajdonképpen önálló élő szervközösségként fogható fel mely élő és élettelen anyagok közössége. más néven szerves és szervetlen anyagok. ez a vékony termőréteg lehet fél centitől 10-20 centiig ami már igen komoly. amikor földet vitetünk be kertünkbe hogy feljavítsuk kertünk állapotát az még nem jelenti azt hogy a talajrétegünk megoldva. idő kell ahhoz hogy a felső rétegben az élet meginduljon. az idő mértéke függ attól hogy mennyi az adott bevitt földben az élőorganizmusok mennyisége minősége mekkora a szervesanyag tartalma az adott földnek és milyen annak minősége. sok sok dolog tehát ami befolyásolja a leendő talajunk kialakulását. ami biztos hogy minél több szerves anyagot termelünk be a felszínre annál hamarabb lesz talaj rétegünk és annál hamarabb lesz korrekt zsíros földünk is egy úttal. milyen szerves anyagokat lehet beinjektálni? szerves trágyák (minden állattól bár minden állatnak más töménységű és más tulajdonságú a trágyája) gomba trágya komposzt. ezek azok a szerves anyagok melyekben magas lehet a tápanyag mennyiség. a tápanyag mennyiség fontos a növények számára és fontos a talajban lakó élő szervezetek számára is melyek a lebontásban vesznek részt. vannak azok a szerves anyagok amiknek csekély a tápanyag tartalma de mégis fontos a használatuk mert szerkezet javítók illetve talaj kémhatását befolyásolók. ilyenek a tőzegek. szerkezet módosítok minden olyan törekek forgácsok (faforgács rizs pelyva kókuszrost...) amik a talajba kerülve változtatják annak szerkezetét. ezek főként lazítanak (kötöttebb talaj szervetlen anyagokkal pl. agyagokkal lehet).
a talaj tehát fent terül el. a föld pedig alatta van. a földben ágazik szerte szét a növények gyökérrendszere. a földből szedik fel a vízet a tápanyagokat és statikailag abba kapaszkodva tartják meg magukat. ahhoz hogy a növényeink megfelelően felylődjenek ahhoz biztosítani kell az első évben a megfelelő föld illetve talaj előkészítést. a legtökéletesebb szerkezet a morzsalékos szerkezet. a morzsalékos szerkezetben a legjobb a levegő föld arány kellően hézagos szerkezet ahhoz hogy a gyökerek kielégítően fejlődjenek. magyarán az embernek törekednie kell ennek elérésére. természetesen ez nem azt jelenti hogy a kertet két méteres vastagságban forgassuk át. ez kissé költséges lenne. de azt igen is megtehetjük hogy az ültető gödör megfelelő méretű legyen és azt mindenféle földi jóval halmozzuk el. ami fontos hogy a trágya használatakor az a gödör aljában történjen kellően elkeverve a fenéken és némi föld menjen az összekevert trágyás földre. az elszeparált rész fontos hogy a gyökér ne egyből érintkezzen a töményebb közeggel mert akkor a diffuziónak köszönhetően a töményebb fele áramlik a kevésbé tömény oldat így a gyökerekből kirántja a vízet a trágyás közeg mely égéshez vezet. durvább esetben a növény elpusztul. a szerves anyagok másik oldalát a talaj szerkezet javítokat amiknek kicsi a tápanyag tartalma azokat a helyi földdel keverve már lehet a gyökér köré tenni.
az előző bejegyzésben említettem hogy vannak különböző talaj tipusok (a szakirodalom talaj tipusokként emlegeti pedig ezek már a felszín alatt helyezkednek el így inkább földtipusként említhetnénk).
laza szerkezetűek a homok talajok. jellemzőjük hogy könnyen áshatók és ez a munka szempontjából nagyon jó. DE szervesanyag tartalmuk többnyire csekéj emiatt a növények lassabban felylődnek az ilyen közegben ráadásul a fentről jövő víz átrobog rajta. a pillangós virágú növények (akácok) jól elvannak rajta de minden más növény szenved az ilyen talajokon. a homokos talajba tehát minél több annál jobb elven annyi trágyát komposztot... kell bedolgozni amennyit nem sajnálunk. természetesen ez nem egy egyszeri játék. minden év őszén érdemes pótolni trágyát komposztot a felszínre elszorva. ami a homokos talaj javára írható hogy könnyen művelhető és feljavítható hogy könnyen melegszik fel ez a gyökér fejlődésnél sokszor előny (bár aszájkor hártány) és a komolyabb esőzéskor a víz nem áll meg így nem fullad be a növény a homokos talaj tehát kellően levegős! csapadékos hideg télen lassabban hízik fel vízzel a föld így a növények kifagyása kisebb. a kötött és középkötött talajokról a következő bejegyzésben írok. a paraszt most beálmosodott ebben a remek időben. szerintem elmegyek aludni. vagy mégsem? minden esetre a kismaccsokat megcsikázom. no hali

megint eső

ez az év bekerül a nagy könyvekbe mint esős év. rohadt sok esik. minden panaszt félre téve ez már tényleg sok. meleg tea teljesen jól jön sok méz citrom de ezt mindenki tudja. aztán elmélkedés hogy mit is vigyen véghez ilyenkor az ember. szerencsénkre tavaly építettünk egy komolyabb fóliát így az esőben is lehet dolgozni olyan pianos tempóban. egy mezei ember egy civil viszont maximum néz ki az ablakon és élvezi a meleg szobából az égi áldást. áldást?

ilyen eső mellett természetesen nem kell öntözni. gondolnánk. és valóban a hosszantartó eső tényleg jól átáztatja a talajt. egy gyorsan lezúduló víztömeg ellenben nem sokáig oldja meg az öntözési feladatokat. a talaj felszínén elrobog a víz és nem sokat tud felvenni. természetesen a talaj válogatja. a talaj mely hitvallásom szerint minden kert ültetés és egyéb létforma és tevékenység alapja. a talaj illetve a föld szerkezete az ami döntően befolyásolja a növények növekedését fejlődését. bármilyen egészséges növényt vesz az ember amennyiben azt nem korrektül ülteti el nem korrektül előkészített földbe hamar megjelennek a pusztulás első jelei. talaj előkészítés ahogy mi parasztok mondani szoktuk korrekt gödör kitermelése megfelelő szervestápanyag beforgatása... természetesen mindig a helyi talajszerkezet illetve az ültetendő növény határozza meg hogy éppen mekkora gödröt ássak és mivel béleljem azt ki. az egyik legfontosabb feladat tehát az hogy tisztában legyünk kertünk földjével. az emberek sokszor emlékeznek a színére. fekete olyan jó! a szín fontos de közel sem válaszol meg kérdéseket. a szín utalhat a szervesanyagtartalom meglétére de hogy milyen mennyiségben és minőségben van jelen arra biztos nem. minden esetre a fekete az már jó előjel. remélhetőleg nem olajjal szennyezett. ami tehát fontos hogy kertünk földjének milyen a szerkezete. milyen azt ásni. könnyű nehéz eső után rossz stb. laza szerkezetű kötött fél kötött. ez a három fő csoport van. a lazába tartozik a homokos talaj. fél kötött a vályog öntéstalajok... a kötöttbe az agyag talajok sok tipusa fordul elő. a szerkezet fontos mert abban él a növény gyökere abban kell a tápanyagot a vízet felvennie növekednie kell benne lélegeznie. bizony lélegezni! amennyiben nagyon összeállt a talaj akkor a gyökér légzése gátolt így lassabb a fejlődés mely rosszabb esetben megszűnik és elhulláshoz vezet. a növény befullad. ilyen komoly esőzéseknél ez kötött talajon előfordulhat. főleg ha leejtős a terület és a mélyponton a kert összes víze egy helyre csorog le. homokos talajon a nagy esőzések nem tudnak komolyabb károkat tenni ott aszálykor lehetnek problémák. a talajjal és annak szerkezeteivel a tápanyagokkal és közegekkel sokat fogok foglalkozni az irományomban. a fentiek ugyan bevezetője egy komoly témának de talán rávilágítottam egy problémára ami jelen esetben egy ilyen csapadékos periódusban következhet be. sok a víz az jó is meg nem is. és ha nem jó akkor mit kéne ellene tenni. talajügyileg. mert minden a földből a talajból indul ki. az élet is ugyebár. minden parasztnak a talaj és a föld a legfontosabb. azt kell jól tartani és akkor minden rendben van. aki olcsójános akar lenni... az költözzön panelba. mert a talajjal és földdel foglalkozni kell pénzt időt és energiát kell rá áldozni.
a paraszt eleget okoskodott most megy és csinál egy kis salátát. hali

a ló másik oldala

ez van. eddig az eső volt az úr mostanság a nap süt ezerrel. hiába az óvisok ki lettek zavarva elénekelték a nótát és bejött! kemence. a meleg tea mellett váltogatom a frissen készített bodzaszörpöt amit betakarítás elött merő fekete répalevéltetű szállt meg. adtam nekik egy kis adag decis-t evvel a dolog letudva. hideg és meleg folyadékok váltják egymást a bélésemben akár a hideg és meleg front ki is ver a víz. a csirkéknél letudtam az ötnapos gyógyító kúrát ugyan is be voltam kicsit tojva hogy betalálta őket a kokcidium nevű bélbaktérium mely egy igazi ebola egy el is pusztult szerencsétlen utolsó percei olyanok voltak mint az epilepsziások rángó rohama. a többinél sikerült a kúra. végül elgondolkodtam hogy valóban kokcidium volt e a bűnös vagy valami más. így utólag éles gyakorlásnak fogtam fel.

1-2 napja a báttyó járt a piacon és természetesen rápislantott a kék (feket) áfonya felhozatalra. ha jól látta 6400 magyar egységre jött ki a kilónkénti ára ugyan is kicsi 12.5 dkg-os tálcákba árulják aminek ára 800 körül van. a mosoly egyértelmű volt az arcán. ha a mostani kisker ára ennyi ami természetesen majd lejjebb megy de nem lesz kilónként 3000 alatt akkor komoly vagyona van annak akinek van 1-2 áfonya töve. főként ha jó a hozama. mi kb. nyolc éve foglalkozunk az áfonya termesztés rejtelmeivel természetesen szigorúan hobbi alapokon. nem ebből élünk meg bár ki tudja később mi lesz. olvastunk pár cikket annak idején hogyan kell ültetni mlyen helyre stb. amiben minden szakirodalom megegyezik az a savanyú tőzeg használata. az áfonya az erikák családjába tartozik ugyan úgy mint a rhododendron stb. így kötelező a tőzeg használata (magyarország alapban meszes kémhatású talajjal rendelkezik). nem minden tőzeg savanyú emiatt is kell kiemelni a savanyú jelzőt. a litván tőzeget lehet nálunk kereskedelemben kapni mint savanyú tőzeg melynek pH-ja 4.0 körül van. a szakirodalom azt írja hogy a gödör ami ki van ásva azt béleljük körbe terfillel hogy a tőzeg ne keveredjen a helyi földdel stb. ez egy ideig járható út de nem sokáig. amint a bokor elér egy komolyabb méretet terjeszkedni akar a gyökere. a terfil által ez nehéz lesz mert annak nem lebomló anyaga akadályozni fogja a gyökér terjedését. mi a a kiemelt ágyást találtuk ki amit teljes mértékben CSAK tőzeggel töltöttünk fel a tetejére pedig fenyődarálékot illetve fenyőkérget terítettünk. ez fontos a kiszáradás miatt illetve direktbe is savanyítja a talajt. a kiemelt ágyást gyorsan összeüti az ember. éredemes impregnált deszkát használni hogy ne rohadjon szét idő elött. a kiemelt ágyás tetszőleges méretű lehet itt egy nagy cserepet imitál amit később szétszedhet az ember és bővitheti és itt a bővíthetőségen van a hangsúly. ahogy elkészül egy koporsóra emlékeztető forma azt feltölti az ember tőzeggel. ha a tőzeg porszáraz akkor szigorúan be kell nedvesíteni. a tőzeg bár jó víztartó mégis ha kiszárad nagyon nehezen lehet visszanedvesíteni. száraz tőzegbe SEMMIT nem ültetünk! a tőzeg benedvesítése kissé mókás lehet én személy szerint meggyúrom mint a tésztát és bele gyúrom a vízet. de lehet használni kókuszrostot amit felnedvesítve keverünk a tőzegbe és az adja át közvetlen a vízet (kissé drágító tényező de járható út). trágyát nem használunk a nevelés során. metszeni nem igazán metszünk mert minden évben iszonyat méreteket hajt a növény és egyenlőre nem látjuk értelmét a metszésnek. maximum a beöregedett girbe-gurba ágakat fogjuk valamikor kivágni. ami fontos az öntözés. a talaja soha nem száradhat ki. július-augusztusban pedig nagyon adni kell a vízet mert akkor differenciálódnak a termőrügyek illetve erősödnek az adott évi hajtások. műtrágya mehet neki mi a rhododendron tápot preferáljuk. ami biztos a kiemelt ágyással hamar lehet korrekt eredményt elérni ami gyorsan rentábilissé teszi a kezdetben magasabb költségeket. kiemelt ágyással hosszabb távra tervezhet az ember. egy növényre egyébként minimum 300 liter tőzeget érdemes számolni. az alatt felesleges adni mert bár 1-2 évig nem lesz a növénynek baja de 1-2 év után komótosan pusztul el a szerencsétlen. napos helyre nyugodtan lehet ültetni. mi is először félárnyékba ültettünk nem volt jó ötlet.
a díszítő értéke sem elhanyagolható ősszel a levél bevörösödik. szép látvány. itthon három tipusa kapható a Vaccinium corymbosum blue jay blue ray és blue corp. nagyjából júni-júliusba terem mind a különbség köztük hogy valamelyik egyben terem le valamelyik vontatottan terem. a kék áfonya termése fürtben van emiatt érdekes hogy melyik terem be egyszerre és melyiket kell szakaszosan pirgálni. ha jó a dolog akkor 3-4 év után bokronként 2-3 kiló is lejöhet. emiatt már érdemes próbálkozni. még egy hét és ilyen rohadt melegben beindulnak az érési folyamatok. azt remélem tudjátok hogy amikor érett gyümölcsöt esztek akkor valójában rohadt gyümölcsöt esztek. no ma elég sokat írtam még egyszer ránéz a paraszt a frissen hozott csirkékre és már húz is haza. hali