2010. június 16., szerda

megint eső


ez az év bekerül a nagy könyvekbe mint esős év. rohadt sok esik. minden panaszt félre téve ez már tényleg sok. meleg tea teljesen jól jön sok méz citrom de ezt mindenki tudja. aztán elmélkedés hogy mit is vigyen véghez ilyenkor az ember. szerencsénkre tavaly építettünk egy komolyabb fóliát így az esőben is lehet dolgozni olyan pianos tempóban. egy mezei ember egy civil viszont maximum néz ki az ablakon és élvezi a meleg szobából az égi áldást. áldást?

ilyen eső mellett természetesen nem kell öntözni. gondolnánk. és valóban a hosszantartó eső tényleg jól átáztatja a talajt. egy gyorsan lezúduló víztömeg ellenben nem sokáig oldja meg az öntözési feladatokat. a talaj felszínén elrobog a víz és nem sokat tud felvenni. természetesen a talaj válogatja. a talaj mely hitvallásom szerint minden kert ültetés és egyéb létforma és tevékenység alapja. a talaj illetve a föld szerkezete az ami döntően befolyásolja a növények növekedését fejlődését. bármilyen egészséges növényt vesz az ember amennyiben azt nem korrektül ülteti el nem korrektül előkészített földbe hamar megjelennek a pusztulás első jelei. talaj előkészítés ahogy mi parasztok mondani szoktuk korrekt gödör kitermelése megfelelő szervestápanyag beforgatása... természetesen mindig a helyi talajszerkezet illetve az ültetendő növény határozza meg hogy éppen mekkora gödröt ássak és mivel béleljem azt ki. az egyik legfontosabb feladat tehát az hogy tisztában legyünk kertünk földjével. az emberek sokszor emlékeznek a színére. fekete olyan jó! a szín fontos de közel sem válaszol meg kérdéseket. a szín utalhat a szervesanyagtartalom meglétére de hogy milyen mennyiségben és minőségben van jelen arra biztos nem. minden esetre a fekete az már jó előjel. remélhetőleg nem olajjal szennyezett. ami tehát fontos hogy kertünk földjének milyen a szerkezete. milyen azt ásni. könnyű nehéz eső után rossz stb. laza szerkezetű kötött fél kötött. ez a három fő csoport van. a lazába tartozik a homokos talaj. fél kötött a vályog öntéstalajok... a kötöttbe az agyag talajok sok tipusa fordul elő. a szerkezet fontos mert abban él a növény gyökere abban kell a tápanyagot a vízet felvennie növekednie kell benne lélegeznie. bizony lélegezni! amennyiben nagyon összeállt a talaj akkor a gyökér légzése gátolt így lassabb a fejlődés mely rosszabb esetben megszűnik és elhulláshoz vezet. a növény befullad. ilyen komoly esőzéseknél ez kötött talajon előfordulhat. főleg ha leejtős a terület és a mélyponton a kert összes víze egy helyre csorog le. homokos talajon a nagy esőzések nem tudnak komolyabb károkat tenni ott aszálykor lehetnek problémák. a talajjal és annak szerkezeteivel a tápanyagokkal és közegekkel sokat fogok foglalkozni az irományomban. a fentiek ugyan bevezetője egy komoly témának de talán rávilágítottam egy problémára ami jelen esetben egy ilyen csapadékos periódusban következhet be. sok a víz az jó is meg nem is. és ha nem jó akkor mit kéne ellene tenni. talajügyileg. mert minden a földből a talajból indul ki. az élet is ugyebár. minden parasztnak a talaj és a föld a legfontosabb. azt kell jól tartani és akkor minden rendben van. aki olcsójános akar lenni... az költözzön panelba. mert a talajjal és földdel foglalkozni kell pénzt időt és energiát kell rá áldozni.
a paraszt eleget okoskodott most megy és csinál egy kis salátát. hali

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése