...mindig esik mocskosul esik rémesen esik őrület ennyi eső (pa-pa-pa-paré-raram). valahogy így énekelte kern andrás és tényleg. az ember már röhög magán és a kis nyomorán bemegy a fedett helyre iszik egy kis teát. ma nem tettem bele elég citromot nem is lett olyan jó. elnézem pablo utódait amint jól megszerkesztett formájukkal a fedett helyen küzdenek egymással. minden kismacs jól formatervezett és kivitelezett leendő harci gépezet. nem kell valakinek négy cini gyilkos?
talaj. föld. mi is a különbség a kettő között mert hogy van az biztos. annak idején a tanulmányomban valami olyasmi állt hogy a talaj az a felszínen lévő vékony termőréteg mely tulajdonképpen önálló élő szervközösségként fogható fel mely élő és élettelen anyagok közössége. más néven szerves és szervetlen anyagok. ez a vékony termőréteg lehet fél centitől 10-20 centiig ami már igen komoly. amikor földet vitetünk be kertünkbe hogy feljavítsuk kertünk állapotát az még nem jelenti azt hogy a talajrétegünk megoldva. idő kell ahhoz hogy a felső rétegben az élet meginduljon. az idő mértéke függ attól hogy mennyi az adott bevitt földben az élőorganizmusok mennyisége minősége mekkora a szervesanyag tartalma az adott földnek és milyen annak minősége. sok sok dolog tehát ami befolyásolja a leendő talajunk kialakulását. ami biztos hogy minél több szerves anyagot termelünk be a felszínre annál hamarabb lesz talaj rétegünk és annál hamarabb lesz korrekt zsíros földünk is egy úttal. milyen szerves anyagokat lehet beinjektálni? szerves trágyák (minden állattól bár minden állatnak más töménységű és más tulajdonságú a trágyája) gomba trágya komposzt. ezek azok a szerves anyagok melyekben magas lehet a tápanyag mennyiség. a tápanyag mennyiség fontos a növények számára és fontos a talajban lakó élő szervezetek számára is melyek a lebontásban vesznek részt. vannak azok a szerves anyagok amiknek csekély a tápanyag tartalma de mégis fontos a használatuk mert szerkezet javítók illetve talaj kémhatását befolyásolók. ilyenek a tőzegek. szerkezet módosítok minden olyan törekek forgácsok (faforgács rizs pelyva kókuszrost...) amik a talajba kerülve változtatják annak szerkezetét. ezek főként lazítanak (kötöttebb talaj szervetlen anyagokkal pl. agyagokkal lehet).
a talaj tehát fent terül el. a föld pedig alatta van. a földben ágazik szerte szét a növények gyökérrendszere. a földből szedik fel a vízet a tápanyagokat és statikailag abba kapaszkodva tartják meg magukat. ahhoz hogy a növényeink megfelelően felylődjenek ahhoz biztosítani kell az első évben a megfelelő föld illetve talaj előkészítést. a legtökéletesebb szerkezet a morzsalékos szerkezet. a morzsalékos szerkezetben a legjobb a levegő föld arány kellően hézagos szerkezet ahhoz hogy a gyökerek kielégítően fejlődjenek. magyarán az embernek törekednie kell ennek elérésére. természetesen ez nem azt jelenti hogy a kertet két méteres vastagságban forgassuk át. ez kissé költséges lenne. de azt igen is megtehetjük hogy az ültető gödör megfelelő méretű legyen és azt mindenféle földi jóval halmozzuk el. ami fontos hogy a trágya használatakor az a gödör aljában történjen kellően elkeverve a fenéken és némi föld menjen az összekevert trágyás földre. az elszeparált rész fontos hogy a gyökér ne egyből érintkezzen a töményebb közeggel mert akkor a diffuziónak köszönhetően a töményebb fele áramlik a kevésbé tömény oldat így a gyökerekből kirántja a vízet a trágyás közeg mely égéshez vezet. durvább esetben a növény elpusztul. a szerves anyagok másik oldalát a talaj szerkezet javítokat amiknek kicsi a tápanyag tartalma azokat a helyi földdel keverve már lehet a gyökér köré tenni.
az előző bejegyzésben említettem hogy vannak különböző talaj tipusok (a szakirodalom talaj tipusokként emlegeti pedig ezek már a felszín alatt helyezkednek el így inkább földtipusként említhetnénk).
laza szerkezetűek a homok talajok. jellemzőjük hogy könnyen áshatók és ez a munka szempontjából nagyon jó. DE szervesanyag tartalmuk többnyire csekéj emiatt a növények lassabban felylődnek az ilyen közegben ráadásul a fentről jövő víz átrobog rajta. a pillangós virágú növények (akácok) jól elvannak rajta de minden más növény szenved az ilyen talajokon. a homokos talajba tehát minél több annál jobb elven annyi trágyát komposztot... kell bedolgozni amennyit nem sajnálunk. természetesen ez nem egy egyszeri játék. minden év őszén érdemes pótolni trágyát komposztot a felszínre elszorva. ami a homokos talaj javára írható hogy könnyen művelhető és feljavítható hogy könnyen melegszik fel ez a gyökér fejlődésnél sokszor előny (bár aszájkor hártány) és a komolyabb esőzéskor a víz nem áll meg így nem fullad be a növény a homokos talaj tehát kellően levegős! csapadékos hideg télen lassabban hízik fel vízzel a föld így a növények kifagyása kisebb. a kötött és középkötött talajokról a következő bejegyzésben írok. a paraszt most beálmosodott ebben a remek időben. szerintem elmegyek aludni. vagy mégsem? minden esetre a kismaccsokat megcsikázom. no hali
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése